Vivien

Még sose gondolkodtam el ezen komolyan. egy élet. mekkora a súlya? honnan tudod helyesen cselekszel-e? mikor vagy boldog? és miért keresel bajt ha nincs. és aztán már van… hogy lehet kiszállni? hogy lehet visszacsinálni? vagy véget kell vetni az egésznek? belefáradtam… utálom az embereket. utálom, ha egyedül vagyok. utálom ha önmagamat kell hallgatni, már állandóan beszél…. mar. kételkedik. megőrjít. már azt sem tudom, hogy ez normális-e. miért nem őszinték az emberek? úgyis tudok mindent. mert megmondta…. de miért tagadják? miért nem mernek beszélni? mert gyávák…. mindenki gyáva. utálom ezt. nem tudom akarok-e ebben élni… már tényleg nem tudom…