Ha az emberek lelkük mélyéből beszélnének, a nagy részük egyes egyedül lenne. És félnek, félnek egyedül lenni, félnek érezni, félnek beszélni. népbetegség. egy séma. amiben minden összefügg mindennel. senkiben nem lehet megbízni, minden okkal történik, nem létezik olyan dolog a világban, aminek ne lenne egy oka… maximum ezt az okot okosan letakarják, féltik, rejtegetik, nehogy valaki felrántsa a pokrócot, mert ha lehullana a függöny, a legtöbb ember elítélhető lenne. Megítélhető. és ezt ki meri vállalni? Nagyon kevesen… Mert rettegnek, hogy megítélik őket, hiszen ők lépten-nyomon ítélnek. Mindenki egy kis csalódás önmagában, de ha ezt átfogalmazzuk, mondhatnánk leckének is. csúnya tanuló pénz. de be kell fizetni… van egy időszak, amikor ez elkerülhetetlen, a közelinek hitt barát az, aki elárul. és ott ahol szinte belehalsz. ahol a legjobban fáj, de nem is érdekes. Hiszen innentől látsz tisztán. Innentől tudod, hogy ő mennyire retteg igazán, mennyire fél saját magától, és inkább téged dob be, mint hogy ő vállalná bármiért a felelősséget, mint h ő legyen a megítélt. Minden ember önző. és megint ott tartok, h azért önző, mert retteg. fél és a saját kicsinyességében él, amit maga sem bír elviselni, de mégis ragaszkodik hozzá, és a kicsinyesség oltárán néha hull ám a vér, csak kérdés hogy éppen kit dobunk fel erre az oltárra. Éppen ki a soros, akit a legkisebb mellékhatással áldozható. mert ilyenek vagyunk, ocsmány egy népbetegség… és ragályos. hiszen a reakciókra lépünk mi is. oda-vissza játék ez. Ő lép, én lépek valamit. Felvesszük a másik játékát, tovább játsszuk. nem is a miénk. Nem is mi írtuk a szabályt, és a végén már szinte a magunkénak hisszük, hát így hogy nyerhetnénk tisztán? és mi történne, ha ez megváltozna… mi lenne, ha minden ember önálló játékot játszana? Magány… nem mindenki képes játékot írni, és minden játék írónak szüksége van játékosokra, hiszen úgy az igazán izgalmas… de vannak egy páran, egy kevés réteg, akinek igenis sikerül… ők már játszott máséban. ők már átlátták azt, megértették, lehet megunták, lehet nem tartották fernek, lehet megijedtek az erejétől, lehet kiestek, lehet maguktól lépnének ki... Nehéz kilépni. elbukott egy játszma ez, de ha sikerül. ha felállunk, fantasztikus játékot építhetünk. aki pedig nem képes rá… annak sok sikert a játékhoz ;)
Egy jó barátnak szeretettel...
2011.09.23. 22:34
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://vivien04.blog.hu/api/trackback/id/tr923252087
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.